Balogh Ferenc 1947-ben született Székelyudvarhelyen. Muzsikus családból származik. Apja, aki a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett, Kodály, Weiner, Waldbauer, Gábriel tanítványaként, Kolozsvárra kerülve iskolát alapított, tanítványai nemzetközi versenyeket nyertek. Legismertebb tanítványa a nemzetközileg is ismert és megbecsült művész, Ruha István volt.

Balogh Ferenc édesapjától kezdett hegedülni tanulni, majd a kolozsvári Zenei Líceumban és a G. Dima Zeneművészeti Főiskolán apja és Ruha István tanítványaként végzett. 1970-ben ösztöndíjasként Párizsban tanult, hegedűt Végh Sándortól, kamarazenét Fred Goldbecktől. 1971-től 1983-ig a kolozsvári Zeneakadémia tanára volt. 1983-ban áttelepült Budapestre, ahol az Állami Hangversenyzenekar művésze lett, majd alapító tagja volt a Fischer Iván és Kocsis Zoltán vezette Fesztiválzenekarnak, később a Fischer Ádám által létrehozott Osztrák-Magyar Haydn Zenekarnak. 1985-től 2005-ig az Új-Budapest vonósnégyes tagjaként Kiss Andrással, Bársony Lászlóval és Botvay Károllyal muzsikálhatott együtt. Ezalatt a 20 év alatt végigkoncertezte a világot Amerikától Japánig, Svédországtól Dél-Afrikáig, Taivantól Ausztráliáig. A Hungaroton, a Hyperion, a Naxos cégeknél sok lemezfelvételük készült: Bartók, Brahms, Beethoven, Spohr összkiadása mellett Bartók 44 hegedű-duója Kiss Andrással, Hubay Csárdajelenet felvétele az ÁHZ kíséretével. Tanított Hong-Kong-ban, Japánban, Angliában, Izraelben. 

A Nemzeti Filharmonikusok tagja, de az utóbbi időben szólistaként és kamaraművészként is sokat koncertezik. Fellépett Németországban, Romániában, Ausztriában, Izraelben, Egyiptomban, Kuvaitban. Tagja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészeiből alakult Grazioso Kamarazenekarnak, valamint a Grazioso Budapest Vonósnégyes primáriusa. 1997-ben Liszt-díjat kapott.